coming out: a szüleimről

anyám egy hülye picsa, apám pedig egy fakír

anyám be akarta nekünk mesélni amikor kisgyerekek voltunk, hogy apám molesztál minket.

(őt a nagybátyja molesztálta gyerekként és nem tudott szabadulni ettől a gondolattól.)

a bemesélés majdnem sikerült, verekedések is voltak otthon e miatt. 

egyszer apám annyira kikelt magából, hogy az durva pofonokhoz vezetett. anyám a cipők közt a folyosón landolt a barna linóleumon. és repült utána a pilleszék.

segítséget akart hívni, és nekünk, gyerekeknek kiabált, hogy hívjunk segítséget.

még nem voltam első osztályos, 6 lehettem, a hugom meg 3.
(ez volt nálunk a 6:3 ?)

e miatt a veszekedés miatt apámat kiközösítettem az életemből.

a szüleim azért nem váltak el, mert nem tudnak egymás nélkül létezni, de a szó negatív értelmében.

anyám nem tudja magát eltartani.

és hogy mi áll a hülyepicsázás mögött?
ha nincs probléma, csinál egyet. 

úgy vergődik a családjában mint akinek kész nyűg az egész. folyamatosan depressziós. tőlünk és önmagától.
valószínűleg úgy érzi magát mint egy kalitkába zárt madár,

és ennek mi vagyunk az oka.
nyilván el van baszva így minden


//éspedig szeretemőket...
de nincs bocsánat. amiért néha mégsem.//